Már Egyiptomban fűszernövényként termesztették, de honos Délnyugat-Ázsiában és Dél-Európában.

Nálunk helyenként a termesztésből kivadulva is megtalálható.

Az egyiptomiaktól a görögök, tőlük a rómaiak tanulták meg a hasznosítását, és katonáik hozták el hozzánk, és termeszteni kezdték.

Az ernyősvirágzatúak családjába tartozó, évelő növény.

Gyökérzete vaskos gyökértörzsből és a belőle eredő 10-30 cm hosszú, ujjnyi vastag, húsos, sárgásbarna gyökerekből áll. Szára 1,5-2 méter magasra megnő, elágazó, hengeres, csíkolt. Levelei szórt állásúak, az alsók akár 60 cm-re is megnőnek, széles, tojásdad kerületűek, nagy bőrnemű hüvelyük, és hosszú nyelük van. Lemeze 4-6 levélpárból alakult és kétszer szárnyalt. A levélkék fordított tojásdad alakúak, 3-8 cm hosszúak. Sárga színű összetett ernyővirágzata lapos, 6-15 cm sugarú.Termése sárgásbarna, elliptikus, 5-6 mm hosszú, 4-5 mm széles, lapított ikerkaszat.

Szaporítása magról történik. Április-májusban vetjük szabadágyba, majd a megerősödött növényeket szeptemberben lehet kiültetni állandó helyükre, 40-60 cm sor és tőtávolságra. A nyirkos, tápdús talajt kedveli.

A második, vagy harmadik éves növény gyökérzetét szedjük föl, alaposan megmossuk a talajtól, és a könnyebb száradás érdekében hosszában felvágjuk. A gyökérzeten kívül a tőleveleket gyűjtjük és szárítjuk. a gyökér 4:1, a levél 5:1 arányban szárad be.

A drogot a növény levélzete (Levistici folium) és gyökerei adják (Levistici radix). Tartalmaz illóolajat, angelikasavat, cukrot, keményítőt és szerves savakat. Illata és íze valahol a zeller és a petrezselyem között van, enyhén kesernyés.

A gyökérdrog epekő és húgykőoldó teák alkotórésze, a levéldrog vizelethajtó hatású.

Leveseket, főzelékeket, mártásokat, szószokat is fűszerezhetünk vele, de felhasználják diétás ételek ízesítésére is.